Örülünk Vincent? Nem…

Most, hogy így nem csak a szokásos WP karbantartást végeztem, hanem kirakóztam is a bitekkel valami egyéb információt összepakolva és talán nem csak adat, rá kellett jöjjek elég rég jártam erre…

Vala 26 bejegyzés a vázlatok között és egy rakat még lefordítatlan mező a(z) Aspire sablonban, pár be nem kapcsolt és konfigurált bővítmény na meg a Lifestream CSS-én is kellene kicsinyt faragni, mert csúnyácska ahogy a forrás ikonjára lóg a szöveg – és mindezek mellett elég rég írtam már arról ami mostanság meg úgy általában foglalkoztat

Meg néha a kerámián a szenet is kellene mozgatni, mert csúnyán lehet köhögni a karcos dohánytól…

Bár gasztroblog indítását sem tervezem, de egy, az oldal (vizuális) témájába illő aloldalt sem csináltam még meg, ahol publikálom — inkább magamnak jegyzem fel — a jól/jobban sikerült általam kreált étkeket, kedvenceket.

Na mármost abban az vala, hogy fizető ügyfelet leordítani az Ő két lábáról nem rendjén való… a &#@% nem!
Történt vala az alábbi vagy legalábbis ahhoz nagyon valóság közeli trécselés Mr. Bell találmányának ük-ükunokáján:

[…]

„Kedves” ellen: – … biztos vagyok benne! Azt másképp nem tudod megcsinálni, csak így!
– Értem én, hogy ez bizonyos körülmények és Hold állás mellett lehet megoldás, de csak ideiglenes és nálunk nincsenek körülménye, ilyenek legalábbis.
– De nekünk és Jucusnak (csak az anonimitás kedvéért – a szerk.) azt mondták, hogy így kell és nem lehet máshogy.
– Jó, de akkor miért nem csináljátok meg úgy?
– Mert nem értek hozzá!
– Tudom… És Pistike (így hívok minden elolvastam két Chip magazint, meg már láttam egy UTP kábelt ámításteschnikust – megint a szerk.) ?
– Nem bízom meg benne! — diszkréten megpróbálok nem túl nagyot nyeríteni
– Bennem megbízol? — tiszta love story óvszer használati kérdéssel megspékelve
– Természetesen meg!
– És még sem hiszed el, hogy az úgy nem… De jó fej leszek, ez kb 4 órás munka plusz a mentési idő, a mentésből vissza állás közel 1 óra meg rendeltek nekem egy pizzát és megszámítom, csak most, csak neked, csak oktatási célzattal a szokásos munkadíjam kétszereséért plusz a taxi.  — Dobd a Szent Végösszeget ellenségid felé és  – ki mivel nékünk nem kedves – megdeglend!
– ööö, de az nagyon sok…
– Én is megcsinálhatnám két tábla csokiért, de abból nem hiszem el, hogy értek hozzá és vacsorának is kevés, de vigasztaljon, hogy utána nem számolok fel rendszer felmérést és egyéb dolgokat amivel egy ismeretlen környezet átvétele jár.
– Megbeszéljük még, jó? Te most közben eszel?
Nagy nyelés részemről. – Nem, de így a körbe-körbe kergetőzésünk 78. percének 26. másodpercében már erősen kiszáradt a torkom. Jó, hívjatok fel, hogy mire jutottatok!

[…]

Jelenlegi stádiumom, de szeretnék néha megszabadulni a tudálékos, hogy kell CTRL+S-t nyomni a mentéshez bevételi forrásoktól

Yepp! 6 hónap és már toljuk… izé lapátoljuk a vizet, me’ olyan sok van és kell kicsit arrébb is belőle!:)
Szóval meg van az idei túra időpontja és útvonala, örvendjetek! Én legalábbis nagyon – holnap gyorsan ki is íratom a szabikat rá:)

Jah és a túra átkeresztelkedett, mint a $sub is mutatja: Inkább Vízitúra

A túra időpontja: 2013. július 27. (szo) – augusztus 04. (v)

Állomások – a régiek már jártak ezen az útvonalon, de szerintem ez a tény semmit nem vesz el az élvezetekből:

@Tisza
– Tiszabecs
– Szatmárcseke
– Tivadar
– Gergelyiugornya

@Bodrog
– Felsőberecki
– Sárospatak
– Olaszliszka
– Tokaj

Folyamatosan frissülő információk az Inkább Vízitúra oldalán és/vagy a Vízitúra twitter profilon!

WV-ízitúra cimke majd egyszer csak ki lesz javítva….:)

Nezégetem, nézegetem és olyan Mátyás királyos érzésem van: Használható is meg nem is.

Arra tökéletes, hogy gyorsan iziben kikerüljön egy bejegyzés, de erre nekem nem igazán van szükségem, viszont vagy nem tudja vagy nem találtam még meg a draftok elérhetőségét. Másrészt nagyon úgy fest, hogy a formázást a hagyományos úton kell rendbetenni, pláne képekkel teletűzdelt bejegyzés esetén – bocs akkor már inkább továbbra is Evernote alatt jegyzetelek.
Sajnos a címkéket sem tudja beszinkronizálni így menedzselésre se nagyon tudom használni, ott lenne mit rendbetenni.

Azért ma még nem nyomok egyből az „Uninstall” gombra

Most az van, hogy vagy feltalálom a méz nélküli mézes-szójás-chillis pácot a csirkeszárnyakra vagy lemegyek és jól szétázom, esetleg kreálhatnék valami más pácot is – de ahhoz nincs kedvem:)

Shiazo.eu áfonyás ízben

Amikor először olvastam a Shiazo.eu „kavicsokról” erősen szekptikus voltam. Macskaalmot vagy szaunak követeket ízesítettek?
A helyzet az, hogy Magyarországon viszont még nikotinmentes herbál „dohányt” nem lehet kapni – kétszer sikerült csak, de ebből az egyik valami borzalmas széna ízű volt, a másikat meg csak „véletlen” rendelték Németországból és azóta sem, de nem is nagyon volt rá kereslet, pedig szerintem ha kicsit hirdettek volna… na mindegy is.
Szóval vannak ezek a dohányízesítőben úszkáló kövecskékm amikkel nem igazán tudtam mit kezdeni, de a fantáziám viszont nagyon piszkálták, hogy miért? Szeretek tanulás közben vagy csak úgy pöfékelni, de azért a normál dohányból a második tömés egyedül már nagyon durva; ha kicsit jobban sikerült megtömni az Aladin kerámiát az már a végén rendesen ütött, pláne a Vortex esetében.
Olvasgattam a fórumokat, teszteket és arra jutottam, hogy kockáztatok – nem is bántam meg! Read the rest of this entry »

A napokban valaki kérdezte, hogy miért van ennyi kitűzött célom és miért vágyom ennyi mindenre. Ha nem akarnék semmit elérni, semmit létrehozni és teljesíteni akkor mi végre vagyok?

Az emberi természet egyik alapvető vonása, hogy mindannyian célokat keresünk. És csak akkor vagyunk boldogok, ha fokozatosan valamilyen fontos dolog irányába haladunk. A boldogság nem más, mint egy megfelelő ideál, vagy cél fokozatos megvalósítása az életben. Céljaink adnak erőt, értelmet, jelentőséget, lelkesedést, energiát az életünknek. Ha visszaemlékezünk, azt tapasztaljuk, hogy akkor volt a legjobb a közérzetünk, amikor valamilyen fontos cél felé haladtunk.

Kérem szépen ez azért nátfáni… Heti 2 óra squash és két alkalom edzés, de a egyedikre felmászást még mindig utálom. Vmelyik mocsok lopja a levegőm…

Érdekes dolog ez, kérem szépen!

Heti 3 alkalommal nyomtam a súlyokat és a pedált meg az elipszist mielőtt megbolondult a pánikbetegségem által a szívem.
Most egy ideje nyomom újra, de mindig úgy jött ki, hogy csak 2 alkalom jutott. Múlt héten ez meg lett fejelve egy óra squash játékkal, a héten már 2 órát játszottunk és láss csodát! Egyre és egyre többet akar a szervezetem!

Komolyan mondom, mint valami drog…

Ma már kicsit sem fáradtam el és Gyönyörűséges partnerem is jól bírta és egyre jobban belerázódott a játékba – az apró balesete ellenére, még maradtunk volna egy órát:D
Eddig is keményen gondolkodtam, hogy újra kellene tekerni, hisz sokat járok a szomszéd kerületbe, nem csak az edzés miatt; de ha ez így folytatódik… hát!
Egy kis visszatekintés: Amikor elkezdtem ezt a mozogjunk már valamit, mert 195 centimmel és az eddigi életvitelemmel, nehogy már így nézzek ki… eleinte lejártam csak úgy edzegetni, meg tekerni de gyorsan rájöttem, hogy hát ez így édes kevés, így volt ez a nin-jutsuval is anno… Elkaptam az egyik edzőt akivel már pár alkalommal váltó szériáztunk és állíttattam össze vele egy heti 3 alkalmas izzítót. Eleinte persze, hogy meghaltam és nem bírtam csak 3 óra alatt lenyomni amit számításaim szerint egy jól elkapott ütemben olyan 80-90 percet emészt fel. Most ez úgy néz ki, hogy állati kellemesen érzem magam utána, a napi adagot lenyomom 70-80 perc alatt ideális esetben és még jöhet az egy óra cross-hill tekerés is – a POLAR érzékelő miatt még szívom a fogam a maga 20 rongyával, de gyanítom ezt is beszerzem vagy egy órát majd – semmi „jaj, mindjárt megdöglöm!” csak rendes, emberesen leizzadás oroszlánbarlang-szaggal…

Tegnap este nézegettem a 42″ FullHD LCD tévéket, mire oda jutok a LED technológiás is megfizethető lesz és nekem valahogy a képe is jobban tetszik, viszont nem zabál annyit, mint egy plazma. Szóval ha ez így halad komoly ellenfele akad a TVnek, merthogy tegnap beleszerelmesedtem egy cross-trekking, de inkább MTB Kross gépbe.